Azt már a korábbi bejegyzésben összefoglaltam, hogy mi az az 5 alapszabály, amire egy tender, vagyis egy versenyeztetési eljárás során figyelni kell. Viszont tudjuk, hogy minden projekt kritikus sikertényezője az előkészítési szakasz, ezért úgy gondolom, érdemes röviden végignézni, mire kell figyelni, mielőtt megnyomjuk a start gombot, annak érdekében, hogy ne kapkodás, és időpocsékolás legyen a végeredmény.

Manapság egyre elterjedtebb a beszállítók kiválasztásakor a tendereztetési vagy magyarul a versenyeztetési eljárás. A célja, hogy a lehetséges szállítók ajánlatainak versenyeztetésével és összevetésével, a vállalat csökkentse az anyagok és szolgáltatások beszerzésével kapcsolatos kockázatát, és a legjobb ár-érték arányú szállító kiválasztásával jelentős megtakarítást érhessen el.

Ahhoz, hogy valóban hatékony és eredményes legyen egy tendereztetés, nem árt legalább az alábbi alapszabályokat betartani.

Egyedülálló kezdeményezés működik a Debreceni Egytemen. 

Egy újszerű képzési rendszer keretében a hallgatók saját vállalkozást alapítanak, így az elmélet tudás elsajátítása mellett a gyakorlatban is megtapasztalhatják a cégvezetés napsütéses és árnyas oldalait is.

Ha szeretnéd a feltörekvő generációt segíteni, kérlek töltsd ki a lenti liken található kérdőívet, mely a magyarországi gyártó vállalatok beszerzési szokásait vizsgálja.

Beszerzési szokásokat vizsgáló kérdőív

A kérdőív eredményét természetesen közzétesszük itt a Megszállott beszerzők oldalán is.

Köszönöm, ha segíted ezt a remek kezdeményezést.

Ha tetszett, oszd meg az ismerőseiddel a bejegyzést, és csatlakozz hozzánk a facebookon a lenti linkre kattintva! 

Németh Eszter

Megszállott Beszerzők és Cégvezetők Klubja

Ugye te is ismersz olyan embereket a jelenlegi vagy korábbi munkahelyeid egyikéről, akik fáradhatatlanak tűnnek, ha munkáról volt szó? Közös bennük, hogy nem azt nézik hétfő van-e vagy péntek, hanem belevetik magukat a munkába, és sokszor több ember feladatát is elvégzik ugyanannyi idő alatt. Mi történik, amikor egy vezető felfedezi, hogy van egy ilyen embere?

Ad neki feladatot, és figyel. Mivel a munkatárs remekül megoldotta, a sikerre való tekintettel kap még egyet és még egyet és még egyet. A vezető kezdi azt érezni, hogy na ezzel az emberrel megfogtam az isten lábát, és onnantól kezdve, minden kényes, bonyolult, vagy sürgős feladat ennél vagy jobb esetben ezeknél az embereknél landol. 

Mi történik az ilyen emberekkel egy idő után?

• a többi munkatárs elkezdi nem szeretni őket, hiszen a főnök kedvencei lesznek (rossz esetben megkezdődik az aknamunka)
• egyre több és több feladatot kapnak, míg egyszer csak hibáznak, vagy nem teljesítenek úgy, mint korábban
• kezdenek kimerülni és egyszer csak megbetegszenek vagy elegük lesz az egészből és felmondanak, még akkor is, ha egyébként szeretik a munkájukat

Mit tehet ebben a helyzetben egy vezető, mikor delegálja a feladatokat és mit tehet a fenti szupermunkavállaló, ha rájön, hogy ő is ember?

A KSH adatai szerint 2011-ben mintegy 690.000 működő vállalkozás volt Magyarországon. Ezeknek nagyjából 10 %-a tartozik a kis és közepes vállalkozások közé, azaz legalább 5 legfeljebb 249 fős létszámú. Persze egyéb tényezőket is figyelembe vesznek a vállalkozások besorolásánál, mint például az árbevétel nagysága, tulajdonosi viszonyok stb. 

Fontosabb szerintem viszont az a kérdés, hogy mitől számít igazából valódi vállalkozásnak egy üzleti tevékenységet végző csoportosulás?

Annyi biztos, hogy

• nem a vevők számától,
• nem a szuper terméktől
• de még csak nem is az egyszer-egyszer végre megtermelt profittól

Átlagos, vagy inkább átlag alatti munkavállalók nem is gondolnák, hogy a főnök is ember. Még a cégvezető is. Vannak álmaik. Sőt álmodni is szoktak. Miről? 

Kép forrása: Flickr.com/Robert Couse-Baker

Az előző bejegyzésben láttuk, hogy a webáruházi vásárlások gyakoriságát erősen befolyásolja, hogy valaki magánszemélyként szeretne venni valamit, vagy céges megbízásból vásárolna.

A  webáruházakkal kapcsolatos kérdőívre adott válaszok alapján az ár-érték arány és a minőség szempontjából az alábbi eredmények születtek:

Milyennek értékeled általában a webáruházak ár-érték arányát?

Egyértelműnek tűnik a válaszok alapján, hogy a webáruházak általában nem drágábbak a boltoknál, így a magas vásárlási arány egyik fő oka valószínűleg ez. 

A válaszadók 59%-a szerint kedvezőbb az ár, mint a boltokban és a maradék 41% szerint sem drágább a webshop.

Volt-e már minőségi problémád a leszállított áruval kapcsolatban?

Minőségi szempontból már árnyaltabb a kép. Legalábbis a viszonylag magas arányú (32%) minőségi hiba soknak tűnik. Főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a válaszadók 10%-a többször is szembesült hibás vagy minőségileg kifogásolható termékkel.

Érdekel, hogy mi a helyzet a hibás áru miatti reklamációkkal? Látogass el legközelebb is az oldalra.

Ha tetszett, oszd meg az ismerőseiddel a bejegyzést, és csatlakozz hozzánk a facebookon a lenti linkre kattintva! 

Németh Eszter

Megszállott Beszerzők és Cégvezetők Klubja

Ahogy ígértem, jöjjön a webáruházakkal kapcsolatos kérdőívre adott válaszok összegzésének első része. Bár az ötszáz fős kitöltést nem sikerült még elérni, elég szép számmal voltak olyanok akiket érdekelt a téma, és rászánták az életükből ezt az egy percet, amibe a kérdőív kitöltése került. (Ha esetleg még nem töltötted volna ki, és van kedved, a lehetőség a fenti linken még nyitva áll.)

Lássuk a kérdéseket és a válaszok megoszlását a kérdések sorrendjében:

Magánszemélyként milyen gyakorisággal vásárolsz webáruházban?

A fentiek alapján elmondható, hogy a kérdőívet kitöltők 72%-a magánszemélyként legalább negyedévente egyszer vásárol valamit webáruházban. Ebből is látszik, hogy nem véletlen, hogy hasítanak a webshopok.

Cég alkalmazottként, vagy cégtulajdonosként milyen gyakorisággal vásárolsz webáruházban?

Ezzel szemben érdekes eredmény, hogy alkalmazottként, cégük részére a válaszadók nagyjából fele soha nem vásárol webáruházban.

Lehet, hogy ők is az 5 leggyakoribb webáruházi csapdahelyzettől tartanak.

Ha érdekel, hogy mi a helyzet a vásárolt áru minőségét illetően látogass el legközelebb is az oldalra. Folytatása következik.

Ha tetszett, oszd meg az ismerőseiddel a bejegyzést, és csatlakozz hozzánk a facebookon a lenti linkre kattintva! 

Németh Eszter

Megszállott Beszerzők és Cégvezetők Klubja

Megkezdődött a várva várt nyári szünet. Ilyenkor a gyerekek többsége megfogadja, hogy ő aztán könyvet nem vesz a kezébe egész nyáron, sőt a tanárok egy része is azzal küldi vakációzni a kisebb gyerekeket, hogy eszükbe ne jusson tanulni a szünetben. Ezzel jól beléjük is sulykolják negyedik végére, hogy nyáron tilos tanulni, és hogy vannak tanulási időszakok és vannak tanulási helyszínek. Mintha bárhol, bármikor nem lehetne tanulni és ez az egész tanulás valami szörnyű teher lenne.

Ugyanakkor egyre másra halljuk a médiából az élethosszig tartó tanulás köré kanyarított riportokat, cikkeket, videókat. Sőt, van egy csomó közmondás is, ami az örök tanulásra kárhoztatná az embereket.

Jó pap holtig tanul. A tudás hatalom. Nincs oly vén ember, ki nem tanulhat. És így tovább.

Hol van akkor itt az igazság? Tanuljunk? Ne tanuljunk? Miért is? Vagy épp miért ne? Ja, és mégis mi köze ennek a cégvezetéshez?