A beszerzés megszállottai

Megszállott Beszerzők és Cégvezetők Klubja

Feladatdelegálás - Szupermenek hátrányban

2014. július 04. 06:05 - n_eszter

Kinek és mikor adjunk át feladatot?

 

Ugye te is ismersz olyan embereket a jelenlegi vagy korábbi munkahelyeid egyikéről, akik fáradhatatlanak tűnnek, ha munkáról volt szó? Közös bennük, hogy nem azt nézik hétfő van-e vagy péntek, hanem belevetik magukat a munkába, és sokszor több ember feladatát is elvégzik ugyanannyi idő alatt. Mi történik, amikor egy vezető felfedezi, hogy van egy ilyen embere?

Ad neki feladatot, és figyel. Mivel a munkatárs remekül megoldotta, a sikerre való tekintettel kap még egyet és még egyet és még egyet. A vezető kezdi azt érezni, hogy na ezzel az emberrel megfogtam az isten lábát, és onnantól kezdve, minden kényes, bonyolult, vagy sürgős feladat ennél vagy jobb esetben ezeknél az embereknél landol

Mi történik az ilyen emberekkel egy idő után?

  • a többi munkatárs elkezdi nem szeretni őket, hiszen a főnök kedvencei lesznek (rossz esetben megkezdődik az aknamunka)
  • egyre több és több feladatot kapnak, míg egyszer csak hibáznak, vagy nem teljesítenek úgy, mint korábban
  • kezdenek kimerülni és egyszer csak megbetegszenek vagy elegük lesz az egészből és felmondanak, még akkor is, ha egyébként szeretik a munkájukat

Mit tehet ebben a helyzetben egy vezető, mikor delegálja a feladatokat és mit tehet a fenti szupermunkavállaló, ha rájön, hogy ő is ember?

 

job for superman.jpg

 Először is vizsgáljunk meg néhány fontos kérdést:

1, Mit tekinthetünk feladat delegálásnak és miért is kellene átadnunk a feladatainkból?

Semmi esetre sem azt, amikor valaki elé odadobnak egy papírkupacot azzal a felkiáltással, hogy holnapra legyen kész. Mégis mi? Miért? Milyen eredményt várnak el? Kinek kell a kész feladatot átadni, bemutatni? Kitől lehet szükség esetén információhoz jutni, kérdezni? Macerás mindezt elmondani? Macerás a végén visszajelzést adni a munkatársnak? Igen!

Miért jó mégis hosszú távon az, ha vezetőként azokat a feladatainkat átadjuk, amik rutinszerűek, inkább adminisztratív jellegűek és nem feltétlen igénylik a jelenlétünket? Természetesen elsősorban időgazdálkodási szempontból. Ha nem nekünk kell elvégeznünk a feladatot, marad időnk egyéb, fontosabb, vagy problémásabb feladat megoldására. Másodsorban, elkezdhetünk ezáltal egy ütőképes, önműködő csapatot létrehozni, aki nem folyton csak azt várja, hogy a főnök megmondja nekik, mit csináljanak. A munkatársak azt érzik hogy fontos, amit csinálnak

 

2, Miért nem szeretnek sokan feladatot átadni?

Általában két fő oka van annak, hogy az emberek többsége nem szeret feladatot átadni. (Természetesen itt most ne azokra a munkavállalókra gondoljunk, akik utálnak dolgozni és csak az alkalmat lesik, hogy megszabaduljanak egy kis feladat mennyiségtől. Ez ugyanis nem nevezhető feladat delegálásnak.)

  • A feladat megfelelő átadása, úgy, hogy az utána eredményes is legyen időt és energiát igényel. Pontosan el kell mondanunk mi a feladat, mikorra kell, milyen minőségben, és mennyiségeben elvégezni.
  • Sokan úgy érzik, hogy ők tudják a legjobban és leggyorsabban megcsinálni az adott feladatot, és hajlamosak a másik munkájában a hibákat keresni, vagy csak egyszerűen azt várnák, hogy amit ők hosszú idő alatt megtanultak profin megoldani, azt más kapásból tudja. Ez persze irreális elvárás.

 

Vezetőként érdemes végig gondolnunk, hogy vajon a fenti két eset nem jellemző-e néha ránk is, és ha igen érdemes elgondolkodni azon, hogy hosszú távon vajon melyik megoldás előnyösebb számunkra és a cég számára is.

3, Mikor adjunk át feladatok?

  • Ha ki sem látszunk a munkából és azt érezzük, hogy összecsapnak a fejünk felett a hullámok.
  • Ha van egy ígéretes munkatárs és lehetőséget szeretnénk adni neki a továbbfejlődésre
  • Ha tudunk és akarunk is segíteni a feladat értelmezésében.
  • Ha arra a kérdésre, hogy vajon valóban ez az időm leghasznosabb eltölltése, nemmel válaszolunk.
  • Ha a másik ember, akinek a feladatott átadni szándékozzuk, nincs maga is akkora feladatmennyiséggel ellátva, hogy a továbbiakat már úgysem tudná eredményesen elvégezni.

 

4, Mit tegyen a munkavállaló, ha azt érzi szupermennek nézik?

Előfordulhat, hogy a vezető figyelmét elkerüli, hogy az egyik munkavállalóra irreálisan nagy számú vagy nehézségű feladatot tesz. Ilyenkor előbb utóbb elkerülhetetlen lesz egy személyes beszélgetés a vezetővel, ehhez azonban megfelelően fel kell készülni. A tényeket elé tárva többnyire sikerül valamilyen közös megoldást találni. 

A munkavállaló első és legfontosabb feladata dokumentálni, hogy mit csinál, mikor és ezzel milyen eredményt ért el. Nem elég, ha azt mondjuk, hogy mi aztán, hű de sokat dolgoztunk az elmúlt hónapokban. Ok, és mi az eredménye? Persze mondhatjuk, hogy erre sincs már időnk, de ezzel biztosan nem oldjuk meg a problémát.

Bármilyen nehéz is ezt időnként elfogadni, de a cégvezetők nagy része nem azért alkalmaz munkaerőt, hogy dolgozzanak éjjel nappal, hanem, hogy a legkevesebb idő alatt, a leghatékonyabban, de mindenképpen eredményeket érjenek el.

Célszerű egy ilyen beszélgetésre rögtön megoldási javaslattal mennünk, így nagyobb az esélye, hogy elérjük, amit szeretnénk. 

 

Ha tetszett, oszd meg az ismerőseiddel a bejegyzést, és csatlakozz hozzánk a facebookon a lenti linkre kattintva! 

Németh Eszter

Megszállott Beszerzők és Cégvezetők Klubja

 

 

17 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://megszallott-beszerzok.blog.hu/api/trackback/id/tr626470693

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Norx 2014.07.04. 22:37:07

Lájk :)
A jó munka jutalma még to:bb munka.

Ami jó lenne, ha müko:dhetne, ha kiépülne az it-ben létezõ 'backlog' intézménye az iparban, és megnyitná az utat a peer-level delegáláshoz. Mert jelenleg nem hiszem hogy sok helyen létezne.
Friss vezetõként most kezdtem delegálni, mert féltem hogy elúszom; a nem határidõs terveimet az embereim kezdik megvalósítani. A déli kávét viszont még mindig én fõzo:m nekik, mert operatív szinten még mindig én vagyok a feláldozható.

Fluoro 2014.07.05. 06:41:02

Bizony ez igaz, a legjobb lovat hajtják kifulladásig! Viszont kétlem, hogy a leülni megbeszélni célravezető megoldás lenne! A főnök szinte biztos, hogy megsértődik, vagy jópofán és megértőn reagál, majd innentől nem ad semmi feladatot, látványosan jelezve, hogy kiestél a pixisből! Inkább finom jelek sorozatával kell elérni, hogy kevesebb munka jöjjön be, pl. Jelezni kell, hogy a mostani befejezéséhez még x idő kell, az újat addig nem tudjuk elkezdeni. Vagy, ok, de xy kartárs, aki látványosan lógatja a lábát, végezhetne egy kis előkészítést. Valamint munkaidő lejártakor legtöbb esetben látványosan rohanjunk el, különböző rettentő fontos indokokkal.

2014.07.05. 07:31:23

"Valamint munkaidő lejártakor legtöbb esetben látványosan rohanjunk el, különböző rettentő fontos indokokkal."
A legfontosabb indok, hogy lejárt a munkaidő. Ingyen ugyanis nem dolgozunk. Ezt nyilvánvalóvá kell tenni, ami a munkaidő végéig belefér, az belefér, a többi meg holnapra marad. A hamis kifogások keresésével azt a káros képet sugallja az ember, hogy amúgy hajlandó lenne ingyen is dolgozni. Akkor meg minek fizetést adni neki, ugye.

split 2014.07.05. 07:31:39

...és ha már megcsináltad az önnműködő csapatot, főnökeid jutalma egy a semmiből jövő munkaszerződés módosítás és a határozatlan idejűből 1 éves szerződésed lesz!
- Nem csinálnám a cirkuszt. Mondja a főnők.
Én meg aláírom... kell a munka!

n_eszter 2014.07.05. 07:49:00

@Fluoro: @Pillanatragasztó: @split: :
Látom mindenkinek csupa rossz tapasztalata van. Persze vannak helyzetek, amikor a tieteken kívül nehéz más megodlást keresni, de én mégis azt tapasztalom, hogy vannak azért olyan munkahelyek is, ahol értelmes ember módjára meg lehet beszélni a dolgokat, és nem biztos, hogy az a jó módszer, ha látványosan távozunk munkaidő végén. Persze az sem minegy mi a célod az életben.

Ha szeretnél előbbre jutni, pl jobb beosztást, több fizetést kapni, ezért néha áldozatot kell hozni. Igen, néha esetleg tovább bent kell maradni, vagy más munkáját is meg kell csinálni. Akkor is ha az adott pillanatban nem avatnak hőssé és nem emelik duplájára a fizetésed. Szerintem a lényeg a mérték!

Egy ideig rendben van, ha utána sem változik semmi és te mindent megtettél, jöhet a beszélgetés a főnökkel.
Ha pedig az van amit split írt, másik munkahelyet kell keresni.
Én azt látom, hogy aki valóban akar dolgozni, az talál magának munkahelyet. Csak sokszor egyszerűbbnek tűnik szenvedni abban ami van, mint kilépni a komfortzónából és tenni azért, hogy jobb legyen.

Tudoom, most jönnek azok, akik szerint én még nem dolgoztam munkahelyen, nem ismerem a mai magyar valóságot, stb. Lehet kezdeni dobálni a köveket.. :)
Én hiszek abban, hogy ez a működő megoldás, nem a duzzogás és a panaszkodás.

2014.07.05. 09:11:34

@n_eszter: Félreértettél, én soha nem dolgozok ingyen, az épp a munkám értékét csökkentené. Pontosan arra bíztatok mindenkit, hogy merjen nemet mondani az irreális elvárásokkal szemben. Volt rá példa, hogy szó szerint könyörögtek péntek délután, hogy még 1-2 órát maradjunk benn. Nálunk pontos időelszámolás működik, tehát ezt a plusz munkát máskor le lehet csúsztatni, a kötetlen munkaidőm miatt kb akármikor. Ott maradtunk, de mindenki látta, hogy az égvilágon semmi értelme. Ha a projekt nem készült el a vállalt 2-3 hónap alatt, akkor kapkodva úgysem lesz meg 1-2 óra alatt. Nyilván, ha ez előfordul, akkor ott a tervezéssel voltak problémák, ami a felettem levő szintek felelőssége, fájjon az ő feje miatta! Ha megkérdezik tőlem, hogy mi mennyi idő, akkor tudok rá becslést adni, ami kb betartható. Ha a megkérdezésem nélkül odadobnak valamit, akkor annyi lesz meg, amennyi meglesz. Szerencsére nálunk ezt felfogják, legfeljebb megkérdezik, hogy miért csak ennyi van meg, és akkor el kell magyarázni.
Mindenki álljon ki magáért, ne hagyja, hogy kihasználják! Természetesen az önbizalom mellé nem árt némi nagyon keresett, magas szintű szaktudás, amivel bármikor napokon belül el tudnék helyezkedni ;)

Előrejutás: őszintén szólva nem érdekel. Az tény, hogy némileg több fizetést jelentene, de nem annyival, hogy ténylegesen érezhető életminőség-változást eredményezne. Cserébe viszont jóval több lenne a stressz. Nekem nem éri meg. A plusz ingyen munka pedig biztosan nem a megfelelő út abba az irányba. Az a rabszolgaság felé vezet.

MEDVE1978 2014.07.05. 09:41:08

@Pillanatragasztó: Hát, ilyen mentalitású munkavállalót mint te, biztosan nem alkalmaznék. Sőt, ha felmerül egy ilyen kérdés - péntek délután valaki hibájából szívnak a kollégák, mert nincs kész a feladat (igazából indifferens kinek a hibájából, nálam már bőven előfordult, hogy ez a nagyfőnök hibája volt, de olyan is, hogy a 23. junioré, aki elrontotta a saját feladatkörét és megcsúszott), akkor elvárom az embereimtől, hogy bennmaradjanak, amíg nem végzünk. Persze, ha hiányszakmában vagy valami egyedi szaktudást igénylő, nagyon keresett területen dolgozol, akkor még lenyelik ezt tőled a főnökeid, de egy kompetitívebb szakmánál szerintem úgy rúgnának ki, hogy a lábad nem érné a földet...

Fluoro 2014.07.05. 09:57:24

@n_eszter:
Én a mindent megtettél, beled kilóg, túlórázol és szabadság valamint lázas betegség alatt is dolgozol megunása utáni megoldásra értettem!!! Mert ha ezt hosszú távon folytatod, gazdagabb leszel egy szívinfarktussal, vagy szélütéssel... Nem ma, hanem 10 év múlva. A főnöknek, tisztelet a kivételnek, nem érdeke, hogy kíméljen, éppen ezért felesleges erről beszélgetni vele. Te naiv vagy kissé, nekem viszont van tapasztalatom, és hidd el, nem kell azon aggódnod, hogy elértem-e már valamit.

n_eszter 2014.07.05. 10:13:22

@Fluoro: :) nem aggódom.
meg naiv sem vagyok.. (szerintem :) ) Plusz tapasztalatom is van mindkét térfélen, nemcsak a beosztottén. Ezenkívül írtam, hogy a lényeg a mérték. Vagyis nem hiszem, hogy nagyon ellentmondtál most annak, amit én írtam.

A másik fontos dolog szerintem, hogy főnöknek lehet hogy nem érdeke, hogy kíméljen, de egy főnök, nem biztos, hogy vezető is. Ha jó a vezető, te pedig jó munkaerő vagy, neki érdeke az hogy ne purcanj ki.

Ugyanis szerintem egy vezető mindig hosszú távra tervez és nem vágja le az aranytojást tojó tyúkot :)
Persze mindig van rossz példa is, ahogy sokan írták, ezzel egyetértek. Csak a rossz példa emlegetésével nem jutunk előbbre. Én annak a híve vagyok, hogy a jó együttműködés érdekébben időnként mindkét félnek hajlania kell engedményekre. Na látod ebben a teintetben lehet, hogy naív vagyok. De inkább legyek kicsit naív optimista, aki igyekszik a körülménykből a legjobbat kihozni, minthogy egy búskomor, folyton panaszkodó, életbe belefásult ember legyen belőlem.

Persze tiszteletben tartom, hogy te így látod a dolgokat, :) szíved joga. Csak ebben nem értünk teljesen egyet.

”Nem a Probléma a probléma. A probléma a problémához való hozzáállásod” (Jack Sparrow kapitány, Karib-Tenger kalózai c. film)

Netuddki. 2014.07.05. 10:23:29

@MEDVE1978: "akkor elvárom az embereimtől, hogy bennmaradjanak, amíg nem végzünk."

Gondolom a túlórát is fizeted. Persze nem normál áron hanem a megfelelő szorzóval.

Fluoro 2014.07.05. 10:23:46

Pillanatragasztó: ott a pont! Cél a hosszú távon fenntartható,egyenletesen jó munkaminőség. Nem az 1000 fokon égés, majd kiégés, mert az a cégnek sem jó, de ezt nehéz megérteni, mert hosszú távra kell tervezni. A munkavállaló tényleg jó, ha kivív némi tiszteletet, leginkább azzal, hogy munkaidőben legjobb tudása szerint dolgozik. Igen, jó ha van olyan tudása, ami hiányozna, ha elmenne, máshol viszont jól jönne.

Fluoro 2014.07.05. 10:46:48

@n_eszter: rendben, úgy látom, közeledett az álláspontunk:) kívánok jó vezetőt mindenkinek! Nekem már volt olyan, most épp mást dobott a gép, de a munka érdekes, ezért maradok. Semmi nem fekete-fehér.

teddybear01 2014.07.05. 10:47:03

@MEDVE1978: Nyugodj meg, téged egyetlen normális munkavállaló sem kíván a főnökéül.
Aki ilyen leterheléssel próbálja foglalkoztatni a beosztottait, az nem hogy főnöknek nem jó, hanem beosztottnak sem. Egyszerűen nem ért a munkaszervezéshez.

2014.07.05. 10:59:04

@MEDVE1978: Hi Medve!
Lehetne rövid ideig ilyen terhelést kérni tőlem, de annak megvan az ára. Nettóban havi hét számjegyről beszélünk, és nem egyessel kezdődik.
Aki viszont kevesebbért ezt várja tőlem, annak mosolyogva integetek.

2014.07.05. 11:53:47

@Fluoro: Így van. Ha a főnöknek az a célja, hogy kitapossa a dolgozóból ami benne van, majd utána eldobja, az nem a fenntartható pályán játszik. Miért is támogatnánk benne? Az a borzasztó, hogy ez lett a szokásos, és nagyon ritka a normális munkahely, ahol megbecsülik az értéket teremtő embert.

A munka arról szól, hogy odaadom a tudásom legjavát, munkaidőben, a kialkudott összegért cserébe. Ha a főnök ezen felül többlet teljesítést kér, akkor azt vagy jogomban áll visszautasítani, vagy megfelelő díjazást kérni érte. Ha csúszás van, akkor ő cseszte el, nem jól tervezte meg a projectet, vagy nem jó embereket alkalmazott a feladatra. Én vállalom a felelősséget az én munkámért, de ne nekem kelljen tartani a hátam az ő hibáiért is, miközben az állítólagos nagyobb felelősségi köre miatt többet keres nálam. Az ugyanis abszurd lenne.

==T== 2014.07.05. 13:00:51

@MEDVE1978: Akkor te elég nagy ***vagy, de legalábbis nem több egy tipikus magyarországi "főnök"-nél.

Fontos - pláne határidős - munkát eleve tartalékidővel tervezünk, hogy akkor is beleférjünk az időbe, ha valami váratlan gixer adódik.

Ez a főnök dolga. Hogy az ilyenekre odafigyeljen.

burakefendi 2014.07.06. 10:55:12

azért ők kapják a legtöbb munkát, mert jellemzően bennük van a legnagyobb megfelelési kényszer, és az önbecsülésüket is ebből nyerik. ezekre meg bátran lehet építeni